logo


Signalmik Kft. (Térkép)

1081 Budapest,
Rákóczi út 65. VI. em.
Telefon:
313-06-04, 334-57-02
Fax: 313-91-62
E-mail:

Cégjegyzék szám:
01-09-361082
Adószám:
10522721-2-42
ISO tanusítvány
ISO certification

ISO logo



Minőségpolitikánk








Rb-s technika alapfokon - 8.rész

Füle Sándor (2003.04.27.)


Az előző résszel a védelmi módok végéhez érkeztünk, lássunk hát munkához!

Kivitelezési előírások

Villamos berendezések robbanásveszélyes térségekben való létesítésével az MSZ EN 60079 foglalkozik. Ez a szabvány nem foglalkozik azon helyekkel, ahol a robbanásveszélyt porok okozzák (Zone 20, 21, 22). A létesítéssel (tervezés + kivitelezés) kapcsolatos előírásokat mi zónák szerint ismertetjük.

Zóna 0

Gyorsan túlleszünk rajta: Ahol robbanóképes gázkeverék állandóan jelen van, csakis "EEx ia" védelmi módú (gyújtószikramentes) eszközök alkalmazhatók. Ne feledjük, hogy nem csak az érzékelőnek kell "ia"-nak lenni, hanem a gyújtószikramentességet biztosító készüléknek is.

Zóna 1

Ez sem bonyolult: Csakis a bizonylatolt, EEx "d", "p", "q", "o", "e", "i", "m" védelmi módú eszközök használhatóak. Részletek az adott védelmi móddal foglalkozó cikkeinkben.

Zóna 2

A Zona 2 az a hely, ahol már lehetséges költséget csökkenteni azáltal, hogy egyszerűbb, védtelenebb berendezéseket telepítünk. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy bármit lehet!

Nyiván használható minden, ami a 0-ás és 1-es zónában, de léteznek kifejezetten a 2-es zónára engedélyezett rb-s egyszközök, melyek "n" védelmi jellel vannak ellátva.

Ha a készüléknek nincsenek olyan felületei, melyek normál üzemben annyira felmelegedhetnek, hogy gyújtást okozzanak, nem EEx-es gyártmányokat is betehetünk, HA:
    - Tokozásuk, szilárdságuk egyébként megfelelő (legalább IP54),
    - normál üzemben nem keletkezhet bennük szikra, vagy
    - a szikra energiája garantáltan a gyújtószikramentes energiatartományba esik.

Ki dönthet ilyen kritikus kérdésekben? Csakis olyan személy tervezhet be 2-es zónába nem EEx-es készülékeket, aki:
    - Bizonyítottan ismeri az összes vonatkozó szabványt,
    - rendelkezik az összes szükséges helyszíni információval,
    - vizsgálati módszerei, eszközei hasonlóak a BKI-hoz.

Ez a gyakorlatban többnyire olyan cég rb-s tervezői jogosítvánnyal rendelkező szakmberét jelenti, amely cégnek van vizsgálóállomási engedélye. Véleményem szerint - kellő információ birtokában - egy tisztességes rb-s tervező jól tud dönteni akkor is, ha nincs vizsgálóállomása, de a szabvány az szabvány...

Egy kis villanyszerelés...

Nagyon fontos, hogy TN, TT, és IT rendszerek esetén a robbanásveszélyes térségekben (Zona 0,1,2) minden fémtestet be kell kötni az EPH-ba. Kivétel: A gyszm. gyártmányoknál erre csak akkor van szükség, ha a gépkönyv előírja! (Rövid magyarázat: TN: földelt nullavezető és védővezető, TT külön föld az erősáramú és gyengeáramú készülékeknek, IT szigetelt nulla és földelővezető, EPH: Egyenpotenciálra hozó hálózat)

A TN (leggyakoribb) rendszerekben csakis TN-S az alkalmazható a robbanásveszélyes térségekben, azaz a nullavezető és a védővezető külön éren kell hogy menjen.

A SELV és PELV (törpefeszültségű) rendszerek kialakítási előírásai igen fontosak, hiszen a műszeres népek többnyire ilyeneket használnak. Lényeges, hogy SELV esetében a pozitív és negatív ér sem földelhető! PELV esetében ez természetesen megengedett. Ha viszont földeltünk, a készülékházat be kell kötni az EPH-ba!

Lényeges, hogy minden, robbanásveszélyes térségben üzemelő berendezésnek kell hogy legyen vészkikapcsolója a biztonságos térségben. Ez lehet közös is, de azok a berendezések, melyek a biztonságos üzem további működéséhez szükségesek (gázérzékelő, tűzjelző, tűzoltó, stb...) azért ne ezen a kapcsolón legyenek :-)

Kábelezés a veszélyes térségben

Első szabály, hogy csak kábelek használhatók. Egyedi vezeték csakis tokozatban, szekrényben, védőcsőben használható. (A védőcsövet tömítetten kell szerelni, és tömszelencével célszerű ellátni minden be- és kimenetén. A szabvány nem ennyire szigorú, de ezen kár spórolni.)

Második szabály, hogy műszerészek felejtsék el az alumíniumerű kábeleket. Csak rezet használhatnak.

A kábelek csakis "e" vagy "d" tokozatban köthetők, toldhatók, illetve ha garantáltan nincs mechanikai igénybevétel, akkor kiöntött "malacban" vagy zsugorcsőben is. A kötés mechanikai védelmére a lágyforrasztás nem elegendő, erről külön kell gondoskodni.

Sodrott kábeleret csak kábelhüvely vagy kábelsaru alkalmazásával köthetünk be (pl. a távadóba). Leforrasztott kábelér nem megfelelő.

Gyújtószikramentes kábelek

A sok előírás miatt ez megér egy külön bekezdést. Lényeges az 500V-os ér- és köpenyszigetelés, és a minimálisan 0.1 mm elemi szál átmérő (sodrott ér). A gyszm kábeleket célszerű, de nem kötelező világoskék köpennyel rendelni. Ha egy üzemben ez a szokás kialakul, világoskék köpenyű kábelt csak gyszm. körökre szabad alkalmazni.

Gyszm. kábelben nem haladhat nem gyszm. áramkör, sőt gyszm és nem gyszm kábel is csak akkor haladhat egymás mellett, ha legalább az egyik acélpáncélzattal vagy szövött árnyékolással rendelkezik. Ha igen, mehetnek közös kábelcsatornában!

A gyszm és nem gyszm kábelereket elkülönítetten kell sorkapocsra kifejteni, a kettő sorkapocs között legalább 50 mm távolság, vagy elválasztófal legyen. A gyszm sorkapcsot színnel, felirattal jelölni kell.

Páncél, árnyékolás
Nagy különbség, hogy a páncélozás mindkét végét földelni kell (EPH), míg az árnyékolásnak csak az egyik végét, hogy zavaró földhurkok ne jöjjenek létre. Ha zajvédelmi szempontból indokolt, az árnyékolás nem földelt végét egy max. 10 nF, 1500V-os kerámiakondenzátorral "csendesíthetjük". Ha több helyen szükséges a "csendesítés", az alkalmazott kondik összesen max. 10 nF lehetnek.

Villámvédelem
Gyszm. műszer ugyebár nem kötelezően van bekötve az EPH-ba. Ha a műszerünk szigetelten van felszerelve mondjuk egy nagy gáztartályra, és a tartályba belecsap a villám, annak feszültsége megemelkedik. Nem így a szerencsétlen műszerünké! Őt a kábele a távoli műszerterem potenciáljához köti, azt igyekszik is tartani.
Amikor a tartály feszültségemelkedése meghaladja a műszer átütési szilárdságát, átütés következik be. 0-ás zónában (ahol robbanóképes gázkeverék folyamatosan jelen van) ez katasztrófát okozhat. Ezért ilyen esetekben villámvédelmi átvezetőket kell építeni a nem földelt kábelerek és a létesítmény (tartály) fémteste közé.
Ha a villámcsapás hatására a helyi potenciál a villámvédelmi egység "megszólalási" feszültsége fölé emelkedik, az vezetővé válik, és a műszert "felhúzza" saját potenciálja közelébe. Átütés a 0-ás zónában nem következik be, a műszerteremben viszont csúnya dolgok történhetnek...

A szabvány előírja, hogy a védelmi egység (külön gyártmány) és a műszer közötti kábelezést a villámcsapástól védetten kell kialakítani. Ennek legegyszerűbb módja, ha a villámvédelmi egységet közvetlenül ráépítjük a távadóra.

Mivel a villámvédelmi egységek a "megszólalási" feszültségük alatt sajna' nem tökéletes szakadást jelentenek, alkalmazásuk (szivárgó áram) lerontja a mérési pontosságot, ha 4...20 mA-es rendszert használunk.

Hoppá! Egy pont a digitális kommunikáció számára!

<<< vissza
HTML logo CSS 2 logo JavaScript logo
Az oldalt készítette: Kovács Ádám